Megszületett az indulók névsora az idei versenyre, és Figaróék már ki is tettek egy kisokost, hogy miért jó indulni, most lássuk, hogyan készülj, ha nyerni is szeretnél.
Előre bocsájtom, hogy még sosem nyertem sem Corodinin, sem más bűvészversenyen, de még egy átkozott KiMitTudon sem. A következőket tehát nem mint versenyző fogalmaztam meg, hanem mint néző, aki látott már versenyt, és beszélt sok versenyzővel és zsűrivel. Mivel mégiscsak sztrít medzsisönök vagyunk, koncentráljunk a close-up kategóriára.
Ne close-uppal indulj!
Ez az első szabály. Hiába ez a kategória neve, ezzel még sosem nyert senki, nem is fog. Versenyen csak az ún. "verseny close-up" műsorok működnek. Míg a mikromágia definíció szerint "testközelből mutatott trükkök apró, hétköznapi tárgyakkal", addig a verseny close-up "apró, hétköznapi tárgyakkal bemutatott stand up műsor". A zsűri is ember, és hiába a kamera, az apró tárgyakkal bemutatott trükkre nem adnak pontot, mivel nem látják, hogy mi történt. Szomorú, de így van, elég csak megnézni, kiket díjaznak a Ron MacMillenen (a világ egyik legrangosabb close-up versenye) vagy a FISM close-up kategóriájában (a világ másik legrangosabb close-up versenye).
Ne kártyázz!
Mint fentebb taglaltuk, bizonyos trükkök eleve nem felelnek meg a verseny sajátosságainak, emiatt azokból, melyek megfelelnek, Dunát lehet rekeszteni egy verseny alatt. Mátrix, kínai karikák (kis készlet), cups and balls és a kártya alapvetően ide tartoznak. Ezekkel nincs is baj, de mivel majdnem minden versenyző ezeket hozza, ezért A: unalmasak B: igen könnyen összevethetőek egymással. Utóbbi a zsűri dolgát egyszerűsíti, a versenyzőkét viszont nehezíti, mert összevethetőség esetén akaratlanul is a technikára helyeződik a hangsúly, ebből pedig csak a koreaiak tudnak jól kijönni. A kártyával azonban más probléma is van. Egy újszerű rutint (pl. színes filctollakkal) sokkal könnyebben megjegyez a zsűri is, mint a világ legjobb szendvics rutinját. Hiába kimeríthetetlen a trükkök tárháza, a 4 ász megjelentetések, olaj és vizek, és választott kártyás megjelentetések hiába különböznek kis részleteikben, ahhoz, hogy egy sokat látott szakmai zsűrit lenyűgözzünk, ahhoz tényleg nagyon jó kártya trükkel kell előállni. Egyszerűen vannak bűvészek, akik már utálják a kártyatrükköket.
A zsűri is ember
Itthon elterjedt nézet, hogy a zsűri bűvészt utoljára 1973-ban látott, és teljesen szakmaiatlan. Megnyugtatok mindenkit: ez egyáltalán nem így van. A zsűri tipikusan olyan ember, aki rendszeres klubéletet él itthon, és igen sok versenyt és előadást látott már külföldön is (általában jóval többet, mint a bírálók). Ugyanakkor a zsűri is ember: arra szavaz, aki a legjobban tetszik neki, és ez egy ilyen szubjektív ágazatban nem is baj. A műsorral nem azt kell bebizonyítani, annyira tájékozott vagy, hogy te magad is ülhetnél a zsűri között, hanem azt, hogy jó előadó vagy. Nem azzal fogsz nyerni, hogy olyan trükköt mutatsz, amit senki sem ismer, hanem azzal, hogy szórakoztatsz. Ez nem a Fool Us, a metódus senkit sem érdekel. Nem árt persze, ha nem egy kezdő DVD-ről másolsz ki mindent, de a közismert trükk jól előadva minden versenyen jobb eredményt hozott, mint a magician fooler pocsék tálalásban. Általában azokat a műsorokat díjazzák, amin egy laikus is jól szórakozna. Ez alól csak egy kivétel van: ha a műsorod tele van bűvészeknek szóló viccekkel és utalásokkal. Olyasmire gondolok, mint Rick Merill világbajnok műsora 3.40-től. Jó viccek és jó műsor: ez a nyerő kombináció.
Jó készülést mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot, kommentelj, vagy oszd meg, hogy másoknak is segíthessen a készülésben!
