Utóbbi időkben szerencsére kezd bevett szokássá válni, hogy a bűvészvilág legnagyobb nevei jönnek Magyarországra. Lenart Green, Roberto Giobbi, Johan Stohl, David Stone, Jeff McBride, Shoot Ogawa, Wayne Houchin, hogy csak néhány nevet említsek. Ők tényleg a világ elitjébe tartoznak, mégis megfordultak nálunk az elmúlt néhány évben.
Azonban (és ez rettentően szomorú) a Las Vegasban megszokott telt ház helyett, itthon ürességtől kongó nézőtér fogadta őket. Miért? És miért baj, hogy ez így van?
A szokásos bullshitet ezúttal kihagynám (milyen ciki ez hazánknak; így legközelebb senki nem fog nagy neveket leszervezni stb.) Nézzük az önző egyén szempontjából. Mi lehet az ok, hogy valaki nem jön el pl. egy Shoot Ogawa szemináriumra? Általában a következő: drága, és úgyis láttam már mindent, amit meg fog tanítani. Az első részre később még visszatérek, de most lássuk a másodikat: csak olyat tanít, amit már letöltöttem, vagy meg kell vásárolni, vagy nem is érdekel. Nos, ez igaz, ha a trükköket nézzük. Ismerek rengeteg embert, aki így gondolkodik. Ők nem sok mindent értek el a bűvészetben előadóként, és soha nem is fognak. Kemény szavak ezek, úgyhogy meg is indoklom, miért van így. Azért, mert egy előadásra nem csak trükköt tanulni megy az ember. És most nem arra gondolok, hogy autogramot ad, közös fényképet csinálhatsz, vagy olyan trükköt magyaráz, amit még nem adott ki. Hanem arra, hogy amit egy világsztártól tanulhatsz egy élő előadáson, az nem a trükk. Trükköt tényleg meg tudsz tanulni DVD-ről. De soha, egyetlen TV műsorban és egyetlen magyarázó DVD-n nem fogod látni és átélni, ahogyan ez az ember előad. Túl azon, hogy minden szeminárium külön show műsor, ezektől az emberektől olyan mesterfogásokat leshetsz el, amelyeket sehol máshol nem. Hogyan lép be? Hogyan köszön? Hogy tárolja a kellékeit? Hogyan kezeli a nézőt? Hogyan választja ki? Hogyan küldi vissza a helyére? Megannyi apróság, amit egy videóból általában kivágnak. Élőben kérdezhetsz! Hogyan talál ki trükköt, szokott-e izgulni, mennyit gyakorol? Hogyan lett profi? Rontott-e már műsorban? Hány kiadvány van, ahol minden kérdésedre személyre szabott választ kapsz? Egy sem! Pedig ezek azok az apróságok, amelyek megkülönböztetik a világbajnokokat az arcpirítóan rossz előadóktól!
És akkor jöjjön az ár. Egy szeminárium itthon olcsó. Általában 3000-6000 Forint közé esik. Ez kevesebb, mint a kétszerese egy 3D mozi árának. Külföldön ugyan ezek az emberek ennek a duplájáért szoktak fellépni (és az még csak az előadás, nem a szeminárium). Arról nem is beszélve, hogy nagyon sokszor Blackpoolig kell menni, ha be akarunk pótolni pl. egy David Stone-t. Ha összevetjük egy külföldi convention belépőjét repjeggyel és szállással, akkor az itthoni ár még akkor is elhanyagolható, ha esetleg vidékről kell felutazni.
A bűvészszé válásnak egyetlen útja van (és ez egyébként igaz minden művészetre): bűvészkedni kell (majd levonni a következtetéseket) és más bűvészeket megnézni. Felváltva, egymás után. És nem csak a sztárokat. Mindenkit. A szomszéd Pistike néha ugyanolyan inspiráló és tanulságos, mint David Copperfield. Én egyszer 25 Eurót fizettem azért, hogy katalán nyelven megnézzek egy gyerekműsort Barcelónában. Egy szót sem értettem belőle, de megérte. Tudjátok milyen trükkökkel lehet lenyűgözni egy katalán családot? Én már igen. Hol van ehhez képest az a 3000-4000 Ft, amibe egy itthoni előadás kerül?
Miért írtam le mindezt? Azért, mert néhány napon belül egy svájci bűvész látogat hozzánk. Nagyszabású gálán fog fellépni, ahol a szakma ismert előadói is képviselik magukat, majd szemináriumot tart. Most még mindkét eseményre lehet elővételben jegyet váltani. Hogyan tudja majd egy német anyanyelvű bűvész elvarázsolni a magyar közönséget? 2000 Forintot megér, hogy megtudd, nem?
